Böjte Csaba levele a kommunikációs eszközök hatásáról

„A célunk az kell legyen, hogy ezeket az eszközöket szeretettel, bölcsességgel uraljuk, és ne ők sodorjanak, uralkodjanak felettünk, hanem általuk mi tegyük szebbé a földet” – hangsúlyozza Csaba testvér.

 

 

 

 

 

Úgy érzem, hogy a huszonegyedik század pislákoló reményét ma leginkább Ferenc pápa hordozza!! Rengetegen figyelnek az ő szeretetteljes, egyszerű szavaira! A közösségi oldalakon keresztül közel 10 millió emberhez szól nap mint nap, de a megosztások által sokszor ez a szám eléri a 60 milliót... Milyen jó, még ha tréfából is, de azt mondhatom, hogy ha megcsörren a telefonod és 0039-06-tal kezdődik a szám, ne nyomd ki, mert lehet, hogy Ferenc pápa hív téged!

Mit jelent az internet, az elektronikus média a mai világban?

Mint mindennek, ennek is két oldala van! Nem tudom, hogy mennyire ismerik a viccet, mikor az egyszerű legény lóra akar szállni. Sehogyan sem sikerül neki, ezért a szentek segítségét kéri: „Szent Antal segíts!” Sajnos visszaesik! A legény nem adja fel: „Szent Antal, Szent Rita segítsetek!” Újból visszaesik! Erre haragosan így imádkozik: „Mindenszentek segítsetek!!” Nagyot nyekkenve a ló túlsó oldalára esve újból fohászkodik: „Ne olyan sokan, csak a fele segítsen rajtam!!”

Igen, mindennek két oldala van! Szerintem óriási ajándék az, hogy Ferenc pápa akár mindennap több millió emberhez szólhat egyszerűen, akár néhány soros kis „pásztorlevélkékben!” Csodálatos, hogy minden szinte egyenes adásban ott van az orrunk előtt, bekapcsolódhatunk, részt vehetünk, ha kell kérdéseket tehetünk fel, de akár hozzá is szólhatunk a kibontakozásban lévő dolgokhoz! Lassan nem kell az örökkévalóságra várni, mert lám - lám lehull mindenről minden fátyol, és sok mindent valós időben színről színre láthatunk!

Ugyanakkor, mivel az emberek naivak, óriási veszélyét látom a manipulálásnak! Egyik nap fölröppent a hír Bukarestben, hogy  egy kisgyereket megöltek a parkban a kóbor kutyák. A média pillanatok alatt felfújta a hírt, és elindult az egész országban a hajtóvadászat a kóbor ebek ellen... Aztán egy új hír jött, hogy valószínű nem ott és nem is a kóbor kutyák ölték meg a gyereket. Bocsánat! Baki volt, de ki tudná összeszámolni azt a mérhetetlen kart, ami a kutyák becsületében, sokaknak életében okozott ez a felelőtlen kósza hír? Én megdöbbentem, hogy egy ilyen mediatizált, hisztériás roham milyen elementáris erőket képes félrevezetni a társadalomban.

Talán még ennél is veszélyesebb dolognak azt tartom, hogy a nagy játékosok elől az emberek félreállnak, lemennek a pályákról és inkább a kispadról fogják szemlélni a játékot. Mire is gondolok? Régebb mindenki dalolt és énekelt! Nemrég Moldvában jártam, és ott az eldugott falvakban munka közben nótáztak az emberek, jókedvvel, hangosan, mindenki úgy, ahogyan éppen tudott. A kiugró tehetségek mediatizálásával sokan félreállnak, és inkább csendesen hallgatják, nézik mások produkcióját. A magam gondolatai helyett egyszerűbb a mások gondolatait osztogatni a közösségi oldalakon. Sok ember rengeteg mindent megoszt, de alig van közte saját gondolata, alkotása. Olyasmi, amit ő maga izzadt ki magából! Az emberek hajlamosak a kispadon üldögélni és kommentálni másokat, pedig igazából az lenne jó, hogy mindenki kint a pályán legyen és a benne lévő értékeket szépen kibontakoztassa! Nem elég nézni, ahogyan néhányan a porondon bontogatják az élet nagy karácsonyfája alatt talált csomagjaikat, nézni, hogy a másik mit kapott ajándékba a jó Istentől, mindenki neki kellene álljon kibontani, kibontakoztatni a Teremtőjétől kapott ajándékait!

Egy dolog biztos, a teremtés hajnalán, még a bűnbeesés előtt Istenünk adott egy parancsot: „Hajtsátok uralmatok alá a földet!” Örvendek annak, hogy a kőbalta, a tűz, a kerék és oly sok hasznos eszköz feltalálása után, a föld mélyéből kikotort ásványi kincseket megzabolázva, gondolatainkat, üzeneteinket pillanatok alatt célba tudjuk juttatni! Igen, hiszem, hogy Teremtőnk akarata szerinti az, hogy az anyagvilágot, kis számítógépeinket uralni tudjuk és általa képet, filmet, egész könyvtárnyi üzenetet megoszthatunk pillanatok alatt testvéreinkkel! A célunk az kell legyen, hogy ezeket az eszközöket szeretettel, bölcsességgel uraljuk, és ne ők sodorjanak, uralkodjanak felettünk, hanem általuk mi tegyük szebbé a földet!

Kisebb testvéri szeretettel, Csaba testvér

 

devaigyerekek.hu/Magyar Kurír

(A képen Böjte Csaba Assisi Szent Ferenc szobra mellett ül, San Damiano közelében.)