Szerzetességtörténeti konferencia

2014. augusztus 27–28-án Veszprémben, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán (Jutasi út 18/2.) tudományos konferenciát tartanak „Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében” címmel. Az előadók a témával kapcsolatos új kutatási eredményeiket mutatják be. (Program csatolva.)

 

 

 

 

 

A Veszprémi Érsekség 2013-ban újjáalakult Egyháztörténeti Bizottsága a jeles elődök példája nyomán arra törekszik, hogy ösztönözze a Főegyházmegye múltjára vonatkozó források feltárását, valamint a maga szerény eszközeivel elősegítse a kutatási eredmények publikálását. A Bizottság kidolgozott egy közép-hosszútávú (5–10 éves programot) annak érdekében, hogy egy évtized múltán már elegendő nyersanyag és alkotói gárda álljon készen a Veszprémi Főegyházmegyében régóta hiányzó egyházmegye-történeti kötet(-ek) megírására. E koncepció megalapozása már a kétezres évek közepétől elkezdődött az Érseki Hittudományi Főiskola által korábban szervezett egyháztörténeti konferenciák megrendezésével. Az augusztusi tudományos szimpózium e munka folytatását jelenti.

A tervezett tematikus konferenciáink sorában az első a szerzetesrendeknek az egyházmegye papságára és híveire gyakorolt sokrétű hatását hivatott megvizsgálni. Mivel a Veszprém főpásztorának irányítása alatt álló területen a kezdetektől fogva mind a mai napig élnek szerzetesközösségek – bár a magyar történelem viszontagságai miatt ez a jelenlét nem volt folyamatos –, a konferencia előadásai közel egy évezred egyháztörténetébe nyújtanak bepillantást. E tágan megállapított időbeli intervallum mellett - nem feledve Veszprém, mint püspöki székhely kiemelt szerepét - az is túlmutat a lokális szempontokon, hogy a valamikori Veszprémi Egyházmegye területe a Dunántúl középső sávján, a Dunakanyartól a Dráváig húzódva több megyét, így Zalát, Somogyot, Veszprémet, Fejért és az egykori Pilis vármegyét is magában foglalta. Ennek megfelelően az előadások érintik a mai Budapesten létező egykori szerzetesi közösségeket (a budai ferencesek, a Margit-szigeti domonkos apácák, a budafoki kapucinusok), de érintett több más, az egykori egyházmegyében létezett rendház is, mint például a csurgói johanniták, a bakonybéli és pannonhalmi bencések, illetve a zirci ciszterciek, valamint a bodajki kapucinusok. A püspökség székhelyén Veszprémben megtelepedett szerzetesek közül a veszprémvölgyi apácakolostorra vonatkozó legújabb kutatások számbavétele mellett két előadásnak témája a piaristák helybéli tevékenysége, illetve bemutatásra kerül a veszprémi angolkisasszonyok jelenléte az internált püspök, Badalik Bertalan mellett.

A konferencia szervezésekor dönteni kellett arról, hogy milyen tágan, illetve szűken értelmezzük a Veszprémi Egyházmegye és a szerzetesek kapcsolatát: a monasztikus rendek kulturális és gazdasági hatása, a koldulórendek kisegítő szerepe a lelkipásztorkodásban és lelkiségük kisugárzása, a tanítórendek nevelő tevékenysége, a női közösségek küldetése az egyházban. Fentiekben említett témakörök vizsgálata nélkül nem lehetne teljes képet alkotni az egyházmegye történetéről, mint ahogy a szerzetesi karizmák mellett az esetleges konfliktusok is ehhez a gondolatkörhöz tartozhatnak. Összegzésként azt a megoldást választottuk, hogy nem a Veszprémi Érsekség mai kiterjedését, hanem a mindenkori veszprémi főpásztor joghatósága alá tartozó területet vesszük figyelembe, melyben szerzetesi jelenlétként gondoljuk azt is, ha egy rend tagjai intézményi háttértől megfosztva működtek az egyházmegyében (mindenekelőtt a kommunizmus évtizedei alatt). Így a szerzetesség hatását tágan értelmezve kínáltuk fel a részvétel lehetőségét az egyes szakterületek specialistáinak – egyetemi oktatóknak, kutatóknak, levéltárosoknak, és dokturanduszoknak – különös tekintettel új kutatási eredményeikre.

Bízunk benne, hogy a konferencia és a nyomában megjelenő tanulmánykötet hozzájárul ismereteink bővítéséhez a szerzeteseknek a veszprémi egyházmegye életében betöltött szerepét illetően.

Minden kedves érdeklődőt arra kérünk, az augusztus végi szerzetesrendi konferenciával kapcsolatban szíveskedjen az Érseki Hittudományi Főiskola honlapjáról tájékozódni. A főiskola elérhetősége: www.vhf.hu

Veszprém, 2014. július

dr. Karlinszky Balázs

igazgató

 

A rendezvény négy szekcióban kerül lebonyolításra:

  1. Középkor
  2. Kora újkor és újkor (16–18. század)
  3. Művelődéstörténet
  4. Legújabbkor (19–20. század)

Az új kutatási eredményeket is tartalmazó 32 előadás várhatóan elősegítheti feltárni az ezer-éves veszprémi egyházmegye mindenkori területén élő és szolgáló szerzetesrendek működését, s tevékenységi szerepüket.

Ilyenek: a szerzetesrendek a pasztorációban, az oktatásban valamint a szeretetszolgálatban, továbbá tevékenységük gazdaság- és művelődés-történeti vonatkozásai. (Mellékelve a konferencia meghívója).

Előzetes tájékozódás alapján komoly érdeklődés várható. A Főiskola a rendezvény zavartalan lebonyolítása érdekében étkezési és szálláslehetőséget ajánl.

Étkezés: a Főiskola éttermében

  1. reggeli 500.- Ft/fő/alkalom
  2. ebéd 900.- Ft/fő/alkalom
  3. vacsora 650.- Ft/fő/alkalom 

Szálláslehetőség: a Főiskola kollégiumában kétágyas szoba, saját vizesblokkal: 4200.- Ft/fő/éj

A konferencián történő étkezési és szállásigényét szíveskedjen 2014. augusztus 15-ig jelezni a bernadettk@vhf.hu email címen (Kripli Bernadett, könyvtáros), a tárgyban megjelölve a konferenciát. Az írásban történt megrendelést 2014. augusztus 19-ig visszaigazoljuk.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, s egyben kérjük, szíveskedjen értesíteni barátait, ismerőseit is e nagyszabású konferenciáról.