Ulrik Monika: Létünkkel rámutatunk Istenre

A Magyar Kurír interjúja Monika nővérrel, a megszentelt élet évének központi koordinátorával.

 

 

 

 

 

A megszentelt élet évének lehetősége és kihívása, hogy megtaláljuk a szavakat, a kapcsolatokat, melyek érthetővé teszik az önátadás lényegét – fogalmazta meg Ulrik M. Monika SSND, a tematikus év szervezésének koordinátora célkitűzésüket. A vasárnapi megnyitóra készülve kérdeztük az év terveiről.

– Hogyan reagálnak az emberek, amikor megtudják, hogy szerzetes?

– Nem hordok habitust, így nem látszik rajtam messziről, hogy szerzetes vagyok. Amikor ezt jelzem, sokszor megkapom: rögtön gondoltam. Van, aki értetlenkedve rám néz, hogy az mi? A kifejezéseket, melyek a mi világunk fontos kifejezőeszközei, a kívülállók már nem értik. Érthetetlen számukra a megfogalmazás, hogy Istennek adom az életemet. Nagy kihívás úgy megtalálni a szavakat, hogy érthetővé tegyem életformánk lényegét. A megszentelt élet évének nagy lehetősége és kihívása, hogy megtaláljuk a szavakat, a kapcsolatokat. Érthetővé kell tennünk azt, ami számunkra érték. Programok, események, írások révén kell eljuttatnunk üzenetünket.

– Mit szeretnének mindenképpen megmutatni a megszentelt élet évében?

– Már önmagában az is fontos üzenet, hogy van szerzetesség és vannak szerzetesek. Ebből következik a mélyebb üzenetünk: van Isten, és gazdagsága végtelen. A szerzetesről az első pillanatban Isten jut eszébe az embernek. Pozitívan vagy negatívan, de az Isten jut eszébe. Nem tettem semmit, de életállapotom azt üzeni, van Isten. Létünkkel rámutatunk Istenre. Ezzel a ténnyel szeretnénk is élni ebben az évben. Szeretnénk megmutatni azt is, hogy a ma Magyarországon működő 90-95 női és férfi rend együtt szervezi ezt az évet.

– Hol válik láthatóvá az önátadás – mely területeken vannak jelen a rendek?

– Szeptemberre tervezzük a Szerzetesek tere elnevezésű rendezvényt, mely a társadalmat szeretné megszólítani, hogy megmutassa, hol vagyunk jelen. Szólni szeretnénk azokhoz, akik hívásunkra jönnek, és azokhoz, akik odatévednek. Azt szeretnénk láttatni, hogy mi, szerzetesek, a társadalom szerves részei vagyunk. Ha körülnézünk, keresve a rendi jelenlétet, rádöbbenünk, hogy nincs a társadalomnak olyan problémája vagy jelensége, amivel szerzetesek ne lennének kapcsolatban. Nem elvi, elméleti szinten, hanem személyes jelenléttel a problémában. Az oktatás-nevelés, a szociális szféra területei mellett foglalkozunk a hajléktalanokkal, a haldoklókkal, a magányosokkal, mindazokkal, akiknek az élete megtört. Fontos, hogy a rendek ezen seregszemléjén valóban minden karizmájú közösség megnyilvánuljon, látható legyen. Így például a terepen aktív rendek mögött álló, éjjel-nappal imádkozó rendek, akik azt a hátteret adják, aminek erejéből élünk.

– Közös fellépésről beszélt. Ennek mi a formája?

– Érdemes megemlíteni, hogy mind a női, mind a férfi rendeknek van konferenciája. Vezetőik testületet alkotnak, a Magyarországi Rendfőnöknők, illetve a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciáját. E két testületen keresztül tudjuk megszólítani a közösségeket. Az együttműködés hatékonyságát hivatott elősegíteni a szerzetesi elöljárók megerősített, a megszentelt élet évének szervezésére újabb munkatársakkal bővített irodája.

– Milyen megjelenési eszközöket terveznek?

– A megszentelt élet évének önálló honlapja van (www.szerzetesek.hu), és a Facebookon is jelen vagyunk. Ezek a programokra való meghívást, illetve azok bemutatását szolgálják, de felületet nyújtanak olyan szerzetesekkel készült interjúknak is, akiket nem szoktak kiemelni, akik koruk, betegségük miatt nem tudnak a média elé állni. Készítünk egy imanaptárt, egy folyamatosan frissülő adatbázist tartalmazó szerzetesi információs térképet. Ez a két projektünk átfogó képet ad a rendek mai életéről, tevékenységéről és gyökereiről. Később szeretnénk az imanaptárt könyv alakban is közreadni. Egy kilenc főből, különböző rendekhez tartozó szerzetesekből álló csoport interaktív programcsomagot készít hitoktatóknak, mely a szerzetesség lényegét, megnyilvánulásának gazdagságát kívánja bemutatni. A hitoktatókon keresztül megcéloztuk valamennyi egyházi iskola és a plébániák hittanosait. Úgy szólalunk meg, hogy tudatában vagyunk, mennyire különböző a fiatalok hittel való kapcsolata ma.

– Betekintve naptárba, sokszínű programot találunk. Milyen események, rendezvények jelennek meg ebben a kínálatban?

– Sokféle programot, projektet tervezünk az év során. Szólnunk kell azokhoz, akik hozzánk tartoznak, és a kívülállókhoz is. Mindig feltesszük a kérdést, az adott esemény kiknek szól, kiknek üzen. Széles a lelki programok palettája, lesznek lelkigyakorlatok, imavirrasztások. Készülünk előadásokkal, konferenciákkal, ezek között kiemelt volt Deák Hedvig OP és Labancz Zsolt SchP előadása a Sapientia Szabadegyetem keretében Mi a szándéka Ferenc pápának a megszentelt élet évével? címmel. Lesznek egyházmegyei szintű rendezvények, és az egyes rendek maguk is készülnek. Külön külhoni programokat nem tervezünk, de a magyar provinciákon keresztül a határon túli szerzeteseket is bevonjuk a programokba. Honlapunk folyamatosan tájékoztat az országszerte várható rendezvényekről, és betekintést nyújt a vatikáni eseményekbe.

– Ferenc pápa a társadalom megszólítása mellett a közösségek belső megújulásának lehetőségére is felhívja a figyelmet. Melyek az ezt célzó programok?

– Fontosnak tartjuk, hogy legyenek olyan programjaink, melyek során mi, szerzetesek találkozunk. Ezek közül az április 25-én Mátraverebély-Szentkútra induló zarándoklat lesz a legfontosabb, melyre hívjuk az összes rend összes szerzetesét. A megújulás nem egy nap kérdése, de fontosnak tartottuk, hogy adjunk a magunk számára időt, és legyen olyan alkalom az együttlétre, amikor nem a szervezésre figyelünk. Tudatában vagyunk annak, hogy mi, szerzetesek, ahogy az egész egyház, zarándokúton vagyunk. El kell hagynunk a megszokott helyeinket, fel kell állnunk, és útra kell kelnünk. Így találhatjuk meg azt, ahová a Szentlélek vezet minket. Szentkúton együtt ünnepelünk José Rodríguez Carballo érsek vezetésével, aki a Megszentelt Élet Intézményei és Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának a titkára.

– A Vatikán a fiatal szerzetesek műhelyével jelzi, mennyire fontos a fiatalok megszólítása, hiszen ők jelentik az egyház mindig megújuló arcát. Magyarországon is kap hasonló hangsúlyt a megszentelt élet éve?

– A kezdet kezdetén, amikor megszületett a tematikus év gondolata, találkozóra hívtuk a rendek fiatalabb tagjait, ötleteket kértünk tőlük, mi minden legyen ebben az évben. Ők mondták ki, hogy ne pusztán programokat szervezzünk, hanem újuljunk meg magunk is. Folytatni szeretnénk év közben az unitast, a képzést folytató szerzetesek találkozóját. De a fiatalok mellett más korosztályokra is gondolunk. Kálmán Peregrin OFM ötletét követve elvisszük a szentkúti kegyszobrot olyan idős, beteg szerzetesekhez, akik a maguk erejéből nem jutnának el a kegyhelyre. Az U 30-asok mellett az U 40-esek, az U 50-esek és az U 60-asok csoportját is összehívjuk, hogy azok, akik egy időben voltak fiatalok, most közösen tekintsenek vissza a megtett útra, és együtt gondolkodjanak az életkor adta feladatokról, problémákról.

– Van-e olyan aktuális társadalmi probléma, melyhez kiemelten hozzá kívánnak szólni?

– Az egyik ilyen probléma a magányosság. Nagyon sokakat érint, olyanokat is, akikre nem gondolnánk. Így a magukra maradt özvegyeket, az egyedüllétre kényszerült időseket, fiatalokat, a nagycsaládban sokszor nem elegendő figyelemmel kísért gyerekeket. A magányosságnak nagyon sok szelete van. Van egy csoportunk, öt rend képviselőiből – ferencesek, szociális testvérek, Nyolc boldogság közösség, piaristák és iskolanővérek – állt össze. Ennek keretében fogalmazódott meg a szándék, hogy a magányosokért tegyünk együtt valamit. Annál is inkább, mert számunkra, szerzetesek számára a cölibátus felvállalt pozitív magány, így van pozitív mondanivalónk. Olyan segítségre gondoltunk, ami nem merül ki pusztán programok szervezésében.

– Kiemelhető a megszentelt élet éve ünneplésében valamilyen magyar sajátosság?

– Számunkra a megszentelt élet éve magyar vonatkozásban is fontos. 2015 a magyarországi szerzetesség újraindulásának huszonötödik évfordulója. Arra az időszakra tekinthetünk vissza, amikor a rendek nyithattak, amikor elkezdtek külső korlátozás nélkül működni. Fontos kérdéseket kell feltennünk: Mi történt velünk az elmúlt huszonöt év alatt? Milyen reményekkel indultunk? Mik voltak a realitások? Most a reményekkel és a realitásokkal együtt kell afelé tekinteni, hová vezet minket a Szentlélek.

* * * * *

A megszentelt élet évét Magyarországon november 30-án, vasárnap a Szent István-bazilikában 10 órakor kezdődő ünnepélyes szentmise keretében nyitja meg Erdő Péter bíboros.

A Ferenc pápa által világszerte meghirdetett megszentelt élet éve 2016. február 2-áig tart. A szervezők külön honlapot indítanak a tematikus év alkalmából.

A Magyar Kurír azzal emeli ki a megszentelt élet évének jelentőségét, hogy oldalán a Megszentelt élet almenü főmenüvé lép elő. Az év során portálunk két kezdeményezéssel jelentkezik, amelyekről a későbbiekben számolunk be.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Fotó: Thaler Tamás